Festéklövész.info

Paintball hadnapló. Bejegyzés 2010. 03. 14. Szentkirályszabadja. A legutóbbi két lufis pályás kaland után egy igazi „háborús hangulatú” woodsball esemény. A kelés korai, az útitársak jó hangulata kárpótló hatású. A reggel csípősen hideg és szeles. Én mint a biológiai GPS entitás , a hátsó sorból irányítom seez-t a Vito pilótáját. Az anyós szerepében, azaz helyén Anti, akit tavaly óta nem láttam. Hátsó sorban, Kapó örök harcostárs s én a GPS. Az utazás röppen, mint a kilőtt kacsázó festéklövedék, máris festett birkák hada mellett haladunk, ami jó jel, hiszen ők a hivatásos fűnyírók a repülőtéren, ami legutolsó (kissé hosszúra sikeredett) ittlétemkor még egészségesebb állapotokat mutatott.

Kis kacskaringó a területen, majd fékezés két mosolygós arc mellett: Célba értünk! Regisztráció, fizetés, welcome csomag (energia 3x: ital, csoki, müzli szelet). Parkolás a placcon és kapásból meglepődés: Nini, a Robz! És amott az Anett. Régi ismerős arcok. Aztán forgolódás, rövid leltár: Kárpátia, Leslee, de szinte senki még sehol.

Érkezés (nem így, és nem ebben a sorrendben): Zselicikek kisbusszal és egy autóval, komoly karszalaggal vértezve. Köztük pár EXWT játékos. C.Klark, elmaradhatatlan „piros-kólás” autóval és egy útitársal. Csabi és Zsola (kinek, hogy tetszik: tedimacko). Blade Bence-Papillon és Konafan társaságában, Zamárdi srácok. Szóval ismerős, haver, jó barát mindenhol.

Én pedig, az élő GPS, szerelek: rotorba elemet, DM9-be macroline, csőkamerát csőre, abba kártyát-elemet (azt persze rosszul, fordítva). Kapó sem rest: X7-be alkatrészt, amit most prezentálnak. Seez és Anett társaságában levegőért el: gondolom, ha már nálam MZ palackja, miért ne használjam, hát nem beszarik a reg-je?! Kaszman Jani, segítőkész mint mindig: hagyjam ott és majd megorvosolja. Rábízom, hiszen bízom benne, addig is markerre saját kis (egyre nehezebb) alumínium-palackom fel. A szél fúj! Nemrég gyulladt fülemre kettős védelem: head-buff és arra sapka. 200%, nincs szarozás. Kicsit mintha sokat szöszmötölnénk: Bence pumpás csodája, Csabi totál Dye reklámember, seeznél Etek3 AM, furcsa egy karnevál.

Felfedezem a kronó állást, minek áldozata egy kirakati baba szerű valami. Nosza, gondolom megsorozom: marker alig muzsikál. Dermed a zsír, nem csak a fülemben, hanem az eszközben is a dermesztő szélben. Kis igazítás: 285-287, ennyi nekem pont elég. Mondjuk, mivel a kronó csak amolyan magányos – önszorgalom alapján látogatott – hely, így akár 387 is lehetne. Kocsiknál zsibvásári hangulat: seez elhozta egy jobb paintballshop fél kínálatát. Mondjuk ez a szerencse, mivel Zümi (bocs haver, de te nekem már csak Zümi maradsz), jön, hogy T98 amortizáció a Zselicieknél és kéne marker. Seez a te embered, mondom és seez tényleg az: önzetlenül ad át markert, hogy senki le ne maradjon a játékról.

Eligazítás: mire szegény Pityke belekezdene a lényegbe kiderül, hogy fordítva raktam az elemeket a csőkamerába. Így Blade és én el a kocsikhoz. A lényeg így számomra kimarad: Négy „kincses-zsák” négy épületben, kettő-kettő csapatonként. Saját bázisra az ellen zsákjait és győzelem! Vissza-állás egyszerű: kilőnek séta a bázisodra és már mehetsz is vissza. Nincs túlbonyolítva semmi. Csíkos csapat tengelye Zselic és Kárpátia, a csíktalanok mi vagyunk: a maradék. A pályán üres raktárépületek szép sorban kétoldalt és közöttük gumikból fedezék.

Fel-séta a pálya fölső részére: innen indulunk mi. Még mindig a sötétben tapogatózom: mi is a cél?! De a sors, szeszélyes: kezdődik a móka. Hát legyen. Megindulok jobbra, valami bokor mögött állok tétován. Látom jönnek szemből. Ekkor még próbálok segíteni, irányítani. Fosom a lőszert, amíg a többiek fedezéket váltanak. Én következem, egy kis futás, egy kis sasszé. Állóháború ez kérem. Alig haladtam tíz-húsz métert a bázistól és érzem, ötlettelen a huzattól kifújt fejem. Alupalack nem kímél: kifogy gyorsan. Séta a pihenőhelyre. Jani elkészül MZ palackjával: regben behalt egy tömítés: kicserélte, feltöltötte. Köszönet és palackcsere. Tube töltés már nehezebb: Vito zárva, kartonok benne. Szívás és várás. Seez jön kulccsal és én mérgemben a kocsi alá rugdosom, no nem őt, hanem a festékes kartont. Mire indulok vissza már késő: Csíkos csapat bezsákolt!

Második körben, mi vagyunk lent, ismét a jobb oldalt választom és egy épület túlsó, a pálya széle felőli sarkáig jutok. Hárman szemből. Jó messziről szórakoztatom őket. Nem nagy élmény, de legalább meglapulnak. Társaim meg cserkésznek csendben és lassan. Nagyon lassan, mert mire lenne valami kis akció, megint kifogyok a levegőből. Pályáról ki, tube és levegő töltés, vízivás. Majd vissza-állás, de sok öröm ebben sincs. Két zsák ismét a csíkos csapat jutalma. Esküszöm egész játék alatt fogalmam nem volt, hol vannak akár az ő, akár a mi zsákjaink.

Kajaszünet: finom ám kissé langyos gulyás. Beszélgetés. A hely apropóján anekdotázás a katonaélet szépségeiről. Innen is pacsi Rizsának és Szászinak! Aki érti annak jó, amúgy meg tök mellékes.

Kaja után leül a hangulat. Kárpátia elfáradt, a szél egyre erősebb és metszőbb. Levegőben annyi a por, hogy csak na. Az emberek szivárognak elfelé. Ez még kevésbé zavarna, ha közöttük nem lenne Zsola és Csabi. Zsola fázik és nem érzi jól magát, Csabi még játszana, de a jó szíve nem engedi, hogy Zsola miatta a kocsiban bambuljon, így távoznak.

Következik két sima utolsó emberig játék a pályán keresztbe. Így kicsit sűrűbb a fedezék és a megcsappant állomány is jobban tud helyezkedni. Mindkét kört simán hozzuk (kis visszavágó a zsákolásárt), de a második már érdekes. Zümiék behúzódnak az egyik épületbe, amolyan Zselici partizán módra. Mi pedig kintről a réseken át fogyasztjuk őket, s persze ők is minket. Egész nap veszett lövöldözésekkel, hosszú sorozatokkal próbálom magam felrázni, de végig van rajtam valami furcsa bágyadtság. Talán itt törik meg ez a hangulatom először. A végén még Leslee rá is vesz egy kis „betörésre”. Ő rosszul, festékes maszkal jön ki belőle, én a végén egyszerre fogyok ki a levegőből a velem szemben utolsóként védekező Zümivel.

Megint kevesebben leszünk. Akiben még van játékkedv és nem fújta ki belőle az irgalmatlan szél, az összegyűlik. Alig vagyunk többen egy tucatnál. VIP játék jön. Na ezt nem szeretem, de azért játszom. Kissé bele is zavarodom. Most akkor csak az úton, vagy elmászkálhatok oldalra is? Bence a VIP próbál irányítani, de igazából állóháború ez is. Pár embert megsétáltatok és mire jó helyre keverednék, megint kifogy az az átkozott levegőm. Túl sokat lövök, csak azért, hogy fedezéket tudjak váltani. Mire visszaérek a következő VIP-re, már zajlik. Végül is nem bánom. Janival és Tompikával beszélgettem egy jót és most Pityke mellett álldogálva nézem a játékot és cserélem az eszmét.

Amikor vége, a többiek el, de Kapó marad. 1V1! Vigyorgás és az egyik jól begumizott-ládázott épületbe be! Na most végre pörgök! Lenyomunk pár speed csatát, váltakozó sikerrel, de látszik, hogy fejben most sem vagyok itt: üres-zörgő tárral lövöm a semmit. Még két kör, utolsó tár festéklövedékek.

Mire az autóhoz érünk, már mindenki csomagol. A napnak vége. A hangulat jó, az emberek mosolyognak. Akivel csak beszélek párat, mindenki élvezte a napot. Összepakolunk mi is és búcsúzunk a szervezőktől: Köszönjük a játékot! Jó kis nap volt srácok, igazi baráti-össznépi játék, minden kellemetlen időjárási körülmény ellenére!

Szerk.: Íme az első videó:

Bakony Paintball Össznépi játék from Tacepao on Vimeo.

Csőkamerával az Össznépi játékon from Tacepao on Vimeo.

123►